Bezárás     X

Tevékenységek közvetlen elérése

















Tevékenységek

1. Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozása és működtetése

A Kistérségi Gyerekesély Bizottság létrehozásának célja a projekt szakmai tartalma végrehajtásának irányítása, felügyelete, nyomon követése az alábbi, konkrét célok elérése érdekében:

helyi szükségleteken alapuló térségi gyermekjóléti, oktatási, ifjúsági, közösségi, kultúra, sport szolgáltatások fejlesztése és megvalósítása a gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének javítása érdekében;

a családok és a térségi szereplők részvételének erősítése a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában;

a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minőségének, eredményességének és elérhetőségének javítása kistérségi szinten.

A Kistérségi Gyerekesély Bizottságnak meg kell jelenítenie a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit a kistérség, a települések, intézmények és a lakosság felé, a megfelelő szakmai felügyelet biztosításával.

2, Középtávra (legalább 10 évre) szóló Kistérségi Gyerekesély Stratégia kidolgozása

A Stratégia a projekt egyik központi gerinceként hosszú távra tervezi meg azokat a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politikai célokat és lépéseket, amelyek biztosítják a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolását és fejlesztését, a kistérségekben élő gyermekek és gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növelése érdekében.

Az adott projektelem általános célja a fentiek függvényében:

a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és

a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, valamint a Társadalmi Felzárkózási Stratégia és annak cselekvési terve célkitűzéseivel összhangban.

3. Gyerekesély Cselekvési Program és Forrástérkép elkészítése

A Cselekvési Program és Forrástérkép a Kistérségi Gyerekesély Stratégia megvalósítási dokumentumaként legalább 3 évre tervezi meg azokat a tevékenységeket és kapcsol hozzá különböző finanszírozási forrásokat, amelyek biztosítják a Stratégia teljes körű megvalósítását.

Az adott projektelem általános célja a fentiek függvényében:

a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, és

a szegénység újratermelődésének, átörökítésének megelőzése a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia, valamint a Társadalmi Felzárkózási Stratégia és annak cselekvési terve célkitűzéseivel összhangban.

4. Kistérségi Gyerekesély Iroda létrehozása és működtetése

A Kistérségi Gyerekesély Iroda a gyermekszegénység elleni küzdelemben felügyeli, és ellenőrzi, hogy

a programokra elnyert támogatások felhasználása a tervezett cél érdekében történjen;

már a projekt során kialakuljanak azok, a fenntarthatóságot biztosító helyi megoldások, amelyek a kistérség és az ott élő emberek további leszakadásának megelőzését hosszú távon biztosítják.

Az Iroda konkrét célja a projekt lebonyolítása során a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése.

Az Iroda célja továbbá, hogy biztosítsa mind a Bizottság, mind a projektvégrehajtás zavartalan működését. Az Iroda ad helyet mind az adminisztratív, mind a szakmai megvalósító munkatársaknak.

Az iroda lehet találkozási pont, és kapcsolattartói pont a projekt menedzsmentje és a projekt megvalósítói között is.

5. Kistérségi és településszintű szakmai műhelyek és szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése

A szakmai műhelyek elsődleges célja, hogy a projekt folyamataiba, programjaiba bevonásra kerüljenek az érintett szakterületeken a projekten kívül dolgozó szakemberek, elsősorban a családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok munkatársai, tehát a kistérségben tevékenykedő szakemberek kommunikáljanak egymással, beszámolhassanak munkájukról, közösen tervezhessenek, tapasztalatot cserélhessenek.

A szakmai műhelyek lehetőséget adnak a résztvevő szakembereknek a projekt folyamatainak véleményezésére, az egyes ágazatok közötti együttműködések tervezésére, kialakítására, valamint arra, hogy közösen alakítsanak ki stratégákat az egyes problémák megoldására.

A tevékenység eredményeként szeretnénk elérni, hogy összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb legyen a szolgáltatások és a jelzőrendszer működése.

A szakmai műhelyek szervezését és lebonyolítását a szakterületi koordinátorok munkaköri feladatukként látják el, az ő feladatuk a műhelyek folyamatos szervezése, a szakemberek meghívása és tájékoztatása, a műhelyek munkájának a Gyermekesély Bizottság felé való disszeminálása.

6. Hiányzó, a helyi szükségleteken alapuló szolgáltatások hozzáférésének biztosítása és/vagy elérhetőségének javítása

Olyan hiányszolgáltatások (pénzgazdálkodás – adósságkezelés) kistérségi szintű biztosítása, illetve meglévő szolgáltatás (nevelési tanácsadás) elérhetőségének javítása, amelyek bevezetésével, bővítésével az egyenlő hozzáférés elve mellett növelhető a hátrányos helyzetű célcsoportok (gyermekek és családjaik) felzárkózási esélyei, javíthatók életkörülményeik.

A helyi szükségleteken alapuló szociális, gyermekjóléti és egyéb szolgáltatások közül az alábbiak hozzáférhetőségét növeljük:

nevelési tanácsadó kapacitásbővítése (1 fő gyógypedagógus);

háztartások költséghatékony pénzgazdálkodásának elterjesztése céljából adósságkezelő tanácsadó alkalmazása (1 fő).

7. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások kistérségi szintű összehangolása és közös szabályozásának kialakítása

A megfelelő intézményi ellátottság mellett a települések jó részén, különösen a legrosszabb helyzetben levőknél bizonyos szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások elérhetősége korlátozott. Ennek kiküszöbölése érdekében a projektelem célja, hogy közös szabályozás kerüljön kialakításra, annak érdekében, hogy csökkenjenek az ellátási lyukak a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében. A programelem lehetőséget biztosít a kistérségi-járási szolgáltatások, együttműködések újragondolására, ami a jogszabályi változások miatt különben is szükséges. Ennek eszköze az ún. szolgáltatási-igazgatási tervdokumentum.

A jelzőrendszer mellett szükségessé válik a humán szolgáltatási környezet (egészségügy, szociális és gyermekjóléti szolgálatok, közoktatás, egyéb humán szolgálatok) jogi hátterének összehangolása, valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségeinek feltárása – különös tekintettel a gyerekes családoknak nyújtott közszolgáltatások szabályozási rendszerére.

8. Szűrővizsgálatok megszervezése, és a vizsgálat eredményének megfelelő ellátásba, szolgáltatásba jutásának elősegítése

Tevékenység célja:

Az egészséges gyermekkor biztosítása, azaz

Az egészségügyi egyenlőtlenségekkel fokozottan érintett kedvezőtlen szociális helyzetű családok, célzott szűrése, különösen a legszegényebb településeken.

A kiszűrt gyerekek szakellátásba jutásának segítése, a korrekciók, a gyógyítás, fejlesztés elérése, a megfelelő eszközökkel és összehangolt szakmai együttműködések révén.

A programelem kiemelt feladata a gyerekek egészségi állapotának jobb felmérése, és annak ösztönzése, hogy a szolgáltatások igazodjanak e szükségletekhez.

Több, mint 4000 gyermek kerül bevonásra a teljes szűrőprogramban, 300 gyermek részesül HPV oltásban.

9. Prevenciós tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében

Az elsődleges szocializáció hiánya akkor mutatkozik meg leginkább, amikor a gyerek bekerül valamilyen közösségbe. Nincs szabály-, illetve feladattudatuk, nem képesek alkalmazkodni a házirendhez.

A magatartási zavarral küzdő gyermekek ezekhez a szabályokhoz nehezen tudnak alkalmazkodni, és nem képesek megfelelni az elvárásoknak. A kudarc élményét agresszív magatartással reagálja le, gyakran a nála kisebb korosztály irányában. A pedagógusok az iskolán belüli agresszió megfékezésének tekintetében eszköztelenek, külső segítséget sem kapnak sok tekintetben. A gyermekjóléti szolgálat megfelelő szakemberek hiányában csak továbbítani tudja a problémát, megoldani nem. Ennek megoldására szolgál a programelem.

A tevékenység célja:

a célcsoportba tartozó gyermekek számára való ismeretátadás, a korai iskolaelhagyás a korai terhesség megelőzése, illetve a káros szenvedélyek megelőzése céljából, ezáltal a gyermekek életkilátásainak javítása.

A programban 2 fő prevenciós szakember foglalkoztatása valósul meg.

10. Iskolai felzárkóztatást szolgáló és szabadidős szolgáltatások, nyári napközbeni ellátás

A kistérség 49 településén jelenleg 23 iskola működik, melyek létszáma 23 és 450 közötti.

Az általános iskola egyik kulcsproblémája, hogy igen alacsony az eredményesen továbbtanuló (halmozottan) hátrányos helyzetű cigány és magyar gyerekek száma. A középiskolában továbbtanulók jelentős része pedig lemorzsolódik, mert az iskola által igényelt, az eredményes tanuláshoz szükséges segítséget a család nem tudja megadni.

E két problémának megoldására teszünk kísérletet a tanoda jellegű szolgáltatás kistérségen belüli bővítésével 7 településen: Jánkmajtis, Túristvándi, Kispalád, Magosliget, Méhtelek, Nagyar, Zajta.

11. Közösségi szolgáltatóház – Tisztaberek községben

Tevékenység célja:

A tevékenység fő célja állandó segítő jelenlét biztosítása a mélyszegénységben szegregálódott közösségek számára, ezen belül kifejezetten: intenzív családgondozás, a szakszerű közösségi munka és a rendszeres szakmaközi megbeszélések és egyeztetések, valamint a gyerekeket és fiatalokat célzó, az ő iskolai sikerességüket segítő szolgáltatások és programok működtetése révén a szociális integráció megteremtése.

Kapcsolódás a projekt céljaihoz:

Megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában;

Kistérségi szinten javul a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége és elérhetősége;

Hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő, a szocializációs hiányokat is pótló szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái.

12. Biztos Kezdet Gyerekház – Jánkmajtis, Túristvándi, Szatmárcseke községekben

A Biztos Kezdet program célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek.

Tevékenység célja:

Az esélyek megteremtése, illetve a képességek kibontakoztatásának biztosítása.

Prevenciós program, amelynek segítségével reális lehetőség nyílik az eltérő élethelyzetből induló gyermekek számára a képességeik kibontakoztatására, az esetleges problémák lehető legkorábban történő felismerésére, a korai, célzott képesség-fejlesztésre, a hátrányos helyzetből fakadó fejlődésbeli elmaradás elkerülésére, a hátrányok mérséklésére, a kirekesztődés megelőzésére.

A Biztos Kezdet Házak 2013. szeptembertől kezdik meg a működésüket.

13. Részvétel a TáMOP-5.2.1. kiemelt projekt kedvezményezettje által szervezett képzéseken

A projekt megvalósításában résztvevő munkatársak részére, az adott területekhez különösen illeszkedő képzések biztosítása. Ennek célja, hogy a munkatársak megfelelő és naprakész ismeretekkel rendelkezzenek az egyes tevékenységek ellátásához. A BK ház munkatársainak saját képzésen is részt kell venniük.

Kötelező képzések:

5 db 3 napos képzési alkalom a BK Gyerekház vezetők és munkatársaik részére

3 db 2 napos képzési alkalom a BK koordinátor, a szakemberek és a partnerek részére

12 képzéséből választott 10 képzés, amelyen valamennyi szakmai megvalósítónak részt kell vennie legalább három, a kiemelt projekt által szervezett képzésen, amelyek közül az egyiknek a saját szakterületét érintő képzésnek kell lenni.

14. Motivációs képzések, rendezvénysorozatok szervezése szülők számára

Tevékenység célja:

Sok hasznos és aktuális tudás hiányzik a szülőknek, helyzetükből adódóan, melyek nélkülözhetetlenek a gyermekneveléshez, ezért fontos, hogy a szülők gyerekneveléssel kapcsolatos kompetenciái javuljanak;

A szülők munkaerő-piaci helyzete nagyban javítja a gyermek lehetőségeit is, ezért fontos a szülők számára munkaerő piaci esélyeiket növelő képzések biztosítása.

A kistérségben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek a hatékony bevonása a gyermekeik harmonikus személyiségfejlődésének és képességeik kibontakoztatásnak folyamatába, a társadalmi intézményekkel való együttműködésbe.

Védőnői foglalkozások:

A szülők motivációs felkészítésére irányuló programok mellett a védőnők folyamatos tanácsadása, baba-mama klubok szervezése is jelen lesz a projekt alatt, illetve azon családok körében, ahol erre igény és szükséglet fogalmazódik meg, ott higiénés és életvezetési tanácsadással is gazdagíthatjuk a szülők ismereteit. Továbbá családtervezési és egészség-megőrzési tanácsadások, illetve betegségmegelőzési praktikákról szóló ismeretek bővítése a cél.

A tevékenységet a kistérségben dolgozó védőnők munkaidejükön kívül saját körzeteikben látják el, körzetenként saját tematikát és programtervet összeállítva csoportos, illetve szükség esetén egyéni foglalkozásokat-tanácsadásokat tartva. Erre a projekt keretében összesen 360 alkalommal kerül sor, ez az intenzitás pedig lehetőséget ad arra, hogy az egyes védőnői körzetekben a jelenleg hiányzó szülői-gyermeknevelési kompetenciák megragadjanak a résztvevők közösségében és onnan tovább terjedjenek a célcsoportban.

A szülők motivációs képzése keretében interaktív előadások és tanácsadás tervezettek a szülők őszinte kommunikációjának elősegítése, és a mindennapi családi problémák, nehéz helyzetek kezelése szükséges ismeretek átadása céljából, havonta 1 alkalommal, 20 hónapon át.

Tréningmódszerekkel alakítjuk ki az egymás iránti bizalmat, ami keretet ad az őszinte kommunikációra. Az egyes témáktól függően törekszünk az interakcióra. Elsősorban beszélgetések keretében történik az ismeretszerzés. A demonstrációhoz, a szemléltetéshez ismeretterjesztő filmeket és egyéb demonstrációs eszközöket veszünk igénybe: pl. ambu baba, a higiéniához használható szerek, eszközök stb.

A tréning célcsoportja: alacsony iskolázottságú, halmozottan hátrányos helyzetű szülők

A tréning gyakorisága: 20 alkalom

A csoport javasolt létszáma: 20 fő

A tréning témái: Alapvető higiéniás szokások kialakítása a család mindennapjaiban, családtervezés, betegségek megelőzése, védőoltások fontossága, egészséges táplálkozás, háztartásvezetés, pénzkezelés, kertgondozás

15. A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásainak fejlesztése és bevonása a program minél több elemébe

A térség gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásainak kiemelt szerepe van a gyermekes családok helyzetének javításában. Ezért fontos mind a szaktudásuk és tapasztalatuk becsatornázása minél több tevékenységbe, valamint amennyiben rendkívül kapacitáshiányosak, humánerőforrás biztosítása.

Tevékenység célja:

A családsegítésben és gyermekjólétben jelentkező kapacitáshiány pótlása;

A szolgáltatások megfelelő szintű minőségi és mennyiségi fejlesztése a családok igényeinek megfelelően, az ellátás folyamatosságának, zökkenőmentességének biztosítása.

A Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központok kapacitását a kistérség 5 mikrotérségi központjában (Jánkmajtis, Túristvándi, Rozsály, Sonkád, Fehérgyarmat) 10 fő szociális szakemberrel bővítjük a projekt során.

16. Kommunikációs terv készítése

Tevékenység célja:

A projekt tevékenységei megvalósítását elősegítése, a célcsoportok elérése és programokba vonása a kommunikáció megfelelő eszközeivel.

A projekt kommunikációs tevékenységéhez megadja a szükséges általános szabályokat és kereteket. Feladata, hogy kijelölje a kommunikációs rendszer kiépítésének irányát, továbbá meghatározza a kommunikációs tevékenység összehangolt működtetésének es folyamatos fejlesztésének kereteit.

A kommunikációs tervnek teljes körűen be kell mutatnia, hogyan biztosítják a projekt transzparens működését, hogyan érik el az egyes célcsoportokat a projekt szakmai megvalósítói.

Be kell mutatnia a kommunikációs eszközöket, azok használatának ütemezését.

A célcsoport elérésére tenni szükséges lépéseket.

17. Diákönkormányzatok létrehozása és működési feltételeik biztosítása

Tevékenység célja:

Elsődleges cél a gyermekek saját jogainak és érdekérvényesítő képességeinek fejlesztése, egy meglévő struktúra keretein belül. A támogatott diákönkormányzatok kortársként segítik a rászoruló tanulókat, elsődleges jelzőrendszerként működnek a rendszerben. A tevékenység célja, hogy anyagi és módszertani támogatást nyújtson a diákönkormányzatok számára önálló kezdeményezéseik projekt jellegű megvalósítására, ezáltal erősítve a diákönkormányzatok szerepvállalását az ifjúsági közösségszervezésben.

Az iskolában folyó nevelő munka sajátos területei között az egyik legjelentősebb a diákönkormányzat tevékenysége. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola keretein belül végzi, a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, jogaik érvényesítésére a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére. Jelentőségét az emeli ki, hogy átfogja az iskolában tanuló diákok többségét. Rendkívül alkalmas arra, hogy a tanulói öntevékenység maximálisan előtérbe kerüljön.

A program eredményeként a gyerekként képviseletet ellátó fiatalok megtanulják az egyeztetés, jogérvényesítés, együttműködés formáit, melyeket felnőtt korukban készségszinten képesek lesznek majd használni. Az iskolákban hagyománnyá válhat az önkormányzatiság működtetése, segítése. Nem kíván különösebb plusz forrást fenntartása.

18. Kistérségi Gyerekesély Honlap létrehozása, működtetése

A tevékenység célja a közvetett és közvetlen célcsoport tájékoztatása, mely összhangban van a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia célkitűzéseivel. A célcsoport érdekeit szem előtt tartva információval ellátni a program tevékenységeket végzőket, illetve résztvevőket.

A honlap segítségével a program népszerűsítése a szakemberek tájékoztatása valósul meg.

A tevékenység eredményeként létrejövő honlap a gyermekek és családjaikat érintő legfontosabb információk megosztását szolgálja. Mindemellett a projekt tevékenységeinek illetve eredményeinek megjelenítésére szolgál. A szakmaközi hálózatok kialakítása és működtetése programelemet támogatva, illetve a kistérségi együttműködést elősegítve feltöltésre kerülnek a program során előállított szakmai anyagok, a gyerekház programjai, illetve a közösségi ház eseményei.

A kistérség teljes lakossága közvetlen haszonélvezője a honlapnak, amely folyamatos tájékoztatást nyújt a projekt eseményeiről, rendezvényeiről, programjairól.

19. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése, szakmai-módszertani támogatása

Tevékenység célja:

Civil szervezetekkel való együttműködések erősítése;

Az alulról jövő, civil szerveződések közösségfejlesztő erejének növelése;

A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) és a lakosság kapcsolatának állandóvá és hatékonnyá tétele.

Kapcsolódás a projekt céljaihoz:

Megerősödik a családok és a térségi szereplők részvétele a gyermekszegénység megelőzését és leküzdését szolgáló helyi/lokális stratégiai programok megalkotásában és megvalósításában;

Hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő, a szocializációs hiányokat is pótló szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái.

Programok

„Civil napok” rendezvénysorozat több témakörben (munkaerő-piaci kompetenciák, állás börzék, gyermekek és a mozgás öröme, tanuljunk meg tanulni);

„Szakmai disputák” szakemberek meghívásával;

Rendezvények közös megszervezése a lakosság és a civil szervezetek együttműködésében (sport-, kézműves foglalkozások…stb. – lakossági igényfelmérés alapján);

Együttműködések megkötése civil szervezetekkel, amely révén folyamatossá tehető a civilszervezetek szakmai és módszertani támogatása.

Ezt követően kerül sor a programok megszervezésére (5 alkalommal) oly módon, hogy a lakosok és civil szervezetek eddigi tapasztalatait felhasználva, velük együttműködve fenntarthatóvá, önszerveződővé váljanak ezek a programok, foglalkozások.

20. A programban résztvevő, valamint a gyermekekkel és családjaikkal foglalkozó helyi szakemberek felkészítése, képzése, továbbképzése

A tevékenység célja, hogy kistérségi szinten javuljon a gyermekeket és családjaikat segítő szolgáltatások minősége, eredményessége. E cél szervesen kapcsolódik a projekt céljaihoz, amely alapvető célja a Nemzeti Stratégia alapelveivel és prioritásaival összhangban álló, helyi szükségletekre épülő gyermek- és ifjúsági politika kialakítása és megvalósítása, a gyermekeket és családjaikat érintő szolgáltatások összehangolása és fejlesztése.

Jelenleg a szakmai szolgáltatást végző szakemberek kiemelten magas szakmai tudással rendelkeznek. Viszont szükséges a folyamatos továbbképzésük, tudásuk szinten tartása érdekében illetve az innovatív elemek folyamatos beépítése a rendszerbe. Ehhez megújulni tudó és innovatív gondolkodással bíró szakemberekre van szükség.

Egységes igény jelentkezett a családsegítésben és a gyermekjólétben dolgozók részéről szakmai továbbképzések és a kistérségen belüli tapasztalatcserék erősítésére.

Az oktatási intézmények dolgozói a túlterheltségre panaszkodnak, kapacitásbővítést igényelnek, ehhez kapcsolódóan fogalmazódnak meg további kérések, például a továbbképzéssel kapcsolatban.

Szakma-specifikus megközelítést választottunk a képzések tervezése során, az alábbi tanfolyamokat tartottuk a legszükségesebbnek:

Nevelési Tanácsadók képzése:

WISCH-IV tanfolyam;

Afáziás betegek beszédterápiája;

Didaktikai műhely;

Rehabilitációs vizsgálati képzés;

Képességfejlesztés képzés.

Pedagógusok képzése:

Dislexia megelőzése;

Matematikai tanulás zavarai.

Fiatalok szabadidős foglalkozására felvett szakemberek felkészítése:

Közösségfejlesztés az iskolákban tréning;

Előítélet kezelő tréning;

Konfliktuskezelő tréning;

Tehetséggondozás.


21. Hazai és határmenti tapasztalatcserék szervezése jó gyakorlatok megismerése, megismertetése

Tapasztalatok adott kistérségben való hasznosítása, különös tekintettel az integrált gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére, tapasztalatcseréjére.

A kistérségben kiemelkedő probléma az országos átlagot messze alulmúló foglalkoztatottság jelenti. Mindemellett a vállalkozások száma alacsony, zömében mikro és kisvállalkozások működnek elenyésző számban a kistérségben. Ezek nagyobbrészt a szolgáltatási szektorban, önfoglalkoztató jelleggel, többlet munkahelyet nem teremtve (statisztikai adatok a kistérségi tükörben találhatók). A térség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok.

Még ennél is nagyobb gond a jövedelemtermelő képesség alacsony szintje, amely csak részben függ össze a munkahelyek hiányával, de ugyanakkor a családok rossza anyagi helyzetét befolyásolja. Nem tudtak kifejlődni azok az önfoglalkoztató vagy egyszerűen csak többlet jövedelmet jelentő tevékenységek, amelyek pozitívan befolyásolhatnák a térségben élő családok, benne a gyerekek helyzetét.

A településeken a háztáji gazdaságok nem igazán jellemzőek, kevés azon kezdeményezések száma, amelyek családi vállalkozásként megélhetést biztosíthatnának. Mindezekből a hiányokból és szükségletekből adódik, hogy olyan, a teljes kistérséget megmozgató elemeket szeretnénk, amelyek eredményeként a térségi szereplők együttműködése, gondolkodása, a jövedelemtermelő képesség megteremtésének irányába mutató hajlandósága javul.

Két párhuzamosan futó projektelem tervezett a tevékenység keretében:

Hat alkalommal megrendezésre kerülő workshop, amelyen a kiállítói oldalon a Munkaügyi Központ, profit orientált munkaerő toborzó és közvetítő vállalkozások, foglalkoztatók, ötletekkel, kapcsolatokkal, know-how-val segíteni tudó helyi gazdák, kézművesek stb. Az esemény nem csak egy egyszerű állásbörze, hanem egyfajta ötletbörze is. A látogatói oldalon a térségben elő felnőtt lakosságot célozzuk meg, elsősorban az állástalanokat, de az állással rendelkező, de kiegészítő jövedelmet igénylő embereket is.

A másik ezzel párhuzamos esemény lesz a térségi vállalkozásfejlesztési konferencia (4 alkalom). A résztvevői kör nagyobb részt ugyanaz lenne, mint az állásbörze kiállítói része. Ezek a szereplők egy abszolút gyakorlatias, elsősorban a jó kezdeményezéseket, best practice-okat bemutató, integrációs lehetőségeket megtárgyaló előadások lesznek. Remélhetőleg az elhangzó „jó gyakorlatok” segítséget nyújtanak majd a megjelenőknek.

Mindkét eseményre meghívást kapnak a térségben, elsősorban a megyében zajló, integrált gyerekesély programok szakmai megvalósítói, menedzsmentje, hogy tapasztalatot cseréljenek és közösen keressék a kiutat a mélyszegénységből.

22. Szakmai fejlődést szolgáló, a hálózatos működést támogató, illetve a kiégést megelőző szolgáltatások

A kistérségben dolgozó szakemberek túlterheltségük és kilátástalanságok miatt sokszor kerülnek olyan helyzetbe, aminek kibillentésén már csak külső szakértő bevonása tudja kibillenteni őket.

Ennek megfelelően a projektelem elsődleges célja: Tapasztalatok adott kistérségben való hasznosítása, különös tekintettel az integrált gyerekesély programot megvalósító kistérségek együttműködésére, tapasztalatcseréjére.

A gyermekjóléti, családsegítő és védőnői szolgáltatások területi lefedettsége megfelelő, bár az igazán problémás határmenti településeken a nagy távolság miatt nagyobb erőfeszítés is szükséges lenne. A feladatok méretéhez és súlyához képest általában kapacitáshiányok mutatkoznak, amit a szolgáltatásoknál dolgozók elkötelezettsége működtet, így nem csoda, hogy a kiégés jelei megjelentek az ellátórendszerben.

A programelem egy három lábon álló tréningsorozat a szükségletfelmérésben is körvonalazódott burn out jelenség enyhítésére.

  • Kiégés tréning (én-erő növelés, energetizáló tréning)
  • 30 órás tréning - Problémamegoldó, konfliktuskezelő, kiégés elleni technikák alkalmazásának elsajátítására
  • 3 napos tréning – a segítő beszélgetés technikái23. Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése

23. Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése

A biztos kezdet szemlélet elterjesztésével különösen a 0-5 éves korosztály megfelelő felzárkóztatását és fejlődését lehet elősegíteni. A szemlélethez hozzátartozik, hogy a gyermekfejlődést a szülők bevonásával, közös és hasznos elfoglaltságok útján, meglévő, de elérhetetlen szolgáltatások biztosításával lehet elérni.

Az óvodák, a biztos kezdet szemlélet elterjesztésével hozzá kívánnak járulni a hátrányos helyzetű gyermekek képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, a szocializációs folyamatok támogatásához és a szülő gyermekkapcsolatok elmélyítéséhez. A biztos kezdet szemlélet terjesztése során, minél több partner bevonásán keresztül megkezdődik az egyes intézmények közötti kommunikáció és a szakmák közötti együttműködés. A program koncepciója illeszkedik a ,,Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia célkitűzéseihez, amely szerint a gyerekszegénység komplex csökkentése akkor válik lehetővé, ha az örökölt hátrányok leküzdése mér kora gyermekkorban megkezdődik.

A kora gyermekkor képességgondozás elengedhetetlen a szegénység felszámolása és szegénységi ciklus átörökítési mechanizmusának megtörése érdekében.

A tevékenység közvetlen célcsoportját a gacsályi, nagyari és vámosoroszi óvodába járó hátrányos helyzetű gyerekek alkotják, illetve az óvodás korcsoport alatti gyermekek.

A tevékenység tartalma:

A meglévő, vagy közeli biztos kezdet házzal történő együttműködés kialakítása,

Az intézményekben dolgozó pedagógusokkal tapasztalatcsere,

Tanulmányutak szervezése a kistérségben, esetmegbeszélések és szupervíziók kíséretében,

Integrálja a 0-6 éves korú gyermekekre irányuló szolgáltatások rendszerét (települési programok hálózatfejlesztése, a programfejlesztés elemeinek összehangolása), továbbá a helyi programokat támogató szakmai szolgáltatások (információ, tanácsadás, szakértés, értékelés, képzések, műhelyek) szervezését,

A Biztos Kezdet Program módszertani fejlesztése (szakértői műhely, munkacsoportok), valamint a program monitorozási és értékelési rendszerének kidolgozása,

Fontos, a gyermek készség és képességének fejlesztése, szülői bevonással egybekötve, valamint, hogy javuljon a hátrányos helyzetű családok és az óvoda kapcsolata,

Lényeges a családok megnyerése, bevonása az óvoda életébe és érdekeltté tenni őket a program sikereibe,

A szemlélet elterjesztésének keretében az érintett óvodák a kapott eszközök felhasználásával félévente nyílt napot tarthatnak legalább 1 alkalommal, amikor a szülők és a 3 év alatti gyermekek is meglátogathatják az óvodát,

A nyílt napokra a BK házak munkatársai és a szakterületi koordinátor készítik fel az óvodapedagógusokat, közös szakmai műhelyeken és szemléletformáló módszertani anyagok segítségével,

A nyílt napokon a területileg „illetékes” BKH munkatársak, a szakterületi koordinátor is részt vehetnek.

24. Iskolai és telepi szociális munka biztosítása

A segítők intézményekben való jelenlétével a megelőzésre, a konfliktuskezelésre és a közvetlen segítésre fektethetik a hangsúlyt, valamint lehetőséget ad a komplex problémák megoldására a szociális munka eszközeivel.

Az iskolai szociális munkás feladata, hogy beazonosítsa a hátrányos, és veszélyeztetett helyzetű gyermekeket. Ezeket a gyerekeket folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és minél több információt kell róluk gyűjtenie.

Ez az elsődleges prevenció fontos része, tehát még a problémák kialakulása előtt foglalkozni kell az érintett gyermekekkel, és meg kell tenni mindent a megelőzés érdekében.

Másodlagos prevencióként a már problémával/problémákkal érintett gyermekek helyzetének javítása érdekében az iskolai szociális munkás felkeresi az érintett szakembereket, érdemben egyeztet velük és részt vesz a gyermekek egyéni esetkezelésében, a gyerekjóléti szolgálattal együttműködve a gondozási tervek kidolgozásában.

Ezen felül ösztönzi a pedagógusokat a családlátogatásokra, ezeken maga is részt vesz, lehetőség szerint bekapcsolódik a családgondozói munkába.

Telepi szociális munkás feladata:

A telepi szociális munkás feladata, hogy segítő jelenlétet biztosítson az érintett településeken élő rászoruló családok és egyének számára. A segítő jelenlét gyakorlatilag bizalmi kapcsolatok kialakításán alapszik, tehát a telepi szociális munkásnak a helyi közösség részeként kell indukálnia az egyéni vagy közösségi problémamegoldó folyamatokat. Ezek alapján a telepi szociális munkás feladatai:

Folyamatos, aktív jelenlét.

Bizalmi kapcsolat kialakítása.

A helyi problémák megoldásában való segítségnyújtás.

A szegregátumban élő családok életkörülményeinek, problémáiknak feltérképezése.

Folyamatos kapcsolattartás a jelzőrendszer tagjaival.

Családlátogatás.

Információnyújtás.

Hivatalos ügyintézésben való segítségnyújtás.

25. Közösségépítő és/vagy fejlesztő nyári táborozás

Az iskolai szünetekben a megfelelő és értelmes elfoglaltság biztosítása a kistérségben elő – elsősorban mélyszegénységben élő HHH - gyermekek részére.

7 napos nyári tábor szervezése teljes ellátással, 675 általános iskolás gyermek részére.

Részletesebb leírás, ha megszerveződik a tábor (nemsokára)!

Játszóházak biztosítása az iskolai szünetekben

26. Játszóházak biztosítása az iskolai szünetekben

A tevékenység célja, hogy a nyári időszakban tartalmas és a gyermekek fejlődését szolgáló szabadidős programokat biztosítson napi szinten a rászoruló gyermekek számára.

Sok település önkormányzata nem tudja vállalni a nyári napközbeni étkeztetés, meleg étkeztetés biztosítását, ugyanakkor sok családban csak az intézményben jut megfelelő mennyiségű és minőségű ételhez a gyermek az anyagi körülmények miatt. Ezzel a tevékenységgel csökkenthető a gyermekek alultápláltsága.

Játszóházak működtetése 12 településen zajlik: Kisszekeres, Kömörő, Tiszabecs, Túrricse, Vámosoroszi, Zsarolyán, Cégénydányád, Csaholc, Darnó, Hermánszeg, Kisnamény, Panyola

A tevékeny fő feladata a nyári időszakban gyermekek napközbeni ellátása, alternatív játszóház működtetése.

Olyan kreatív foglakozások szervezése, amelyek elősegítik a gyerekek fizikai és szellemi fejlődését.

Emellett nagyon fontos, hogy a gyerekek megismerjék a helyes szabadidő eltöltésének lehetőségeit. A foglakozások egyik fő feladata, hogy elősegítse a gyerekek közösséghez való tartozásának érzését.

Lehetőség szerint minél több szülő-gyermek program szervezése, amely pozitív irányba formálja a kapcsolatukat.

Az étkezések rendszeressége és eredményessége miatt a napközbeni étkezést programokkal kell összekötni:

vetélkedő,

napközbeni elfoglaltságok,

játszóházak.

Délutáni programok szervezése, és az iskolai szünetekben s ahhoz kapcsolódóan az étkeztetés biztosítása.

A játszóházak étkezést biztosítanak a gyerekek részére, 12 fő felügyelő segítségével.

27. Fiatalok számára IFI pontok kialakítása és működtetése

Tevékenység célja:

A fiatalok igényeinek megfelelő, ésszerű és hasznos elfoglaltságok biztosítása. Egy olyan szolgáltatási forma, amely a fiatalok közösségi szerepvállalását segíti elő.

Alacsonyküszöbű szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és sportprogramok megszervezése és működtetése információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása a célcsoport szükségleteinek megfelelően.

Az IFI pontok megvalósítási helyszínei: Kisszekeres, Rozsály, Kispalád, Olcsvaapáti, Nagyszekeres, Vámosoroszi, Cégénydányád

Azokon a településeken, ahol jellemzően magas a fiatalok aránya, a település intézményhiányos, nincs közösségi tér, illetve jellemzőek a deviáns magatartások (alkohol-, drogfogyasztás), az alábbi programok tervezettek az iskolai szünetekben működtetett játszóházakban:

Késő délutáni programok biztosítása

Más oktatási intézmény pedagógusainak bevonása a programokba

Rendszeres, akár éjszakai sportprogramok szervezése.

28. A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek - gyárlátogatások

A fiatalok motiválása a megfelelő szakmaválasztásra, hogy boldogulhassanak a munkaerőpiacon.

A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek: a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók, valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára.

Készség- és képességfejlesztő foglalkozások,

Tájékoztatók - A fiatalok motiválása a hiányszakmák választására;

Tanulmányutak,

Tapasztalatcsere - Szakmák képviselőinek meghívása az iskolába, hogy megtapasztalják és megismerjék a gyerekek, valójában milyen tudást igényel az adott munkakör;

A tanulmányaikat idő előtt befejezők motivációs képzése - ösztöndíjprogram kialakítása a szakképzésekben résztvevőknek.

Pályaválasztással, álláskereséssel kapcsolatos egy napos szervezett szakmai kirándulás

A projektelem célja, hogy a kistérség oktatási intézményeibe járó, pályaválasztás előtt álló fiatalok (elsősorban továbbtanuló felső tagozatos általános iskolások, másrészt munka előtt álló végzős középiskolások) lehetőséget és ismeretet kapjanak a közeli és távolabbi munkaerőpiacról – hozzásegítve őket az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre. Ennek érdekében tematikus (szakmákhoz, érdeklődéshez igazított) üzemlátogatások kerülnek megszervezésre 8 alkalommal a projekt ideje alatt.

29. A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek – Pályaorientáció pedagógusok részére

A fiatalok motiválása a megfelelő szakmaválasztásra, hogy boldogulhassanak a munkaerőpiacon.

A szakmaválasztást elősegítő tevékenységek: a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készség- és képességfejlesztés, különösen a korai iskolaelhagyók, valamint az általános- vagy középiskolás fiatalok számára.

Készség- és képességfejlesztő foglalkozások,

Tájékoztatók - A fiatalok motiválása a hiányszakmák választására;

Tanulmányutak,

Tapasztalatcsere - Szakmák képviselőinek meghívása az iskolába, hogy megtapasztalják és megismerjék a gyerekek, valójában milyen tudást igényel az adott munkakör;

A tanulmányaikat idő előtt befejezők motivációs képzése - ösztöndíjprogram kialakítása a szakképzésekben résztvevőknek.

Pályaorientációs tréning – pedagógusok részére

A tréning céljai:

A pályaválasztási, életpálya-építési tudással felvértezett pedagógusok hatékonyabban tudnak segíteni a gyermekek továbbtanulási esélyeinek, életkilátásainak tudatosabb alakításában.

A kiképzett pedagógusok hatékonyabban lesznek képesek támogatni a helyi szükségleteken alapuló térségi gyermekjóléti, oktatási, szolgáltatások fejlesztését.

A pályatanácsadással az oktatási intézményekben javulnak a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekek részvételi, tanulási és továbbtanulási – ezen keresztül a szegénységből való kikerülésük – esélyei.

Szükséges egy olyan szolgáltatás, mely a végzős diákokat tájékoztatja, felkészíti az esetleges továbbtanulásra.

A kistérség valamennyi általános iskolájában egyedi, mérésen alapuló pályaorientációs tájékoztatást kapnak a felső tagozatos általános iskolások. A felmérést a projekt időszakra eső két tanévben évente teljes körűen végezzük el.

Annak érdekében, hogy a pályaorientáció szakszerűen és folyamatosan biztosítva legyen a kistérség iskoláiban valamennyi iskolából 1-1 felső tagozatos tanárnak, valamint a nevelési tanácsadó, családsegítő delegált szakembereinek (összesen 20 főt) egy 30 órás akkreditált képzést tart a kistérség.

30. A kistérségben a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre álló szaktudás programba vonása – pszichológus foglalkoztatása

A gyerekesély programunkban 1 fő pszichológus szakember alkalmazására kerül sor.

Kapcsolódás a projekt céljaihoz:

Hatékonyabbá válnak a kistérségben működő, a gyerekeket és családjukat segítő, a szocializációs hiányokat is pótló szolgáltatások, intézmények közötti munkamegosztás mechanizmusai, az intézmények és szakmai erőforrások kapacitás-kihasználásai, a különféle ágazatokhoz, intézményekhez tartozó szakemberek egymást segítő együttműködési formái.




Hasznos linkek



Máltai gyerekesély
MTA csoport
EMET oldala
Biztos kezdet
Gyerekesély.hu
NFÜ oldala
ESZA oldala
Magyarország

Utolsó 5 kép
1
1
1
1
1
Utolsó 5 videó

1

Utolsó 10 dokumentum
kiegeszito tajekoztatas keresre ajanlatkero valasza.pdf 1
haziorvosi.doc 1
ajanlatteteli felhivas.pdf 1
kozbeszerzesi dokumentumok.pdf 1
ajanlatteteli felhivas.pdf 1
BESZÁMOLÓ kirándulás_4_turnus.pdf 1
A Gyerekesély Bizottság Munkaterve csat dok.doc 1
jegyzőkönyv 2013.07.18.csat dok.doc 1
1. Jegyzőkönyv.pdf 1
Együttműködési nyilatkozat aláírt.pdf 1
 
bottom